heavenandhell

édes Antza,már nem aggódom, mert elmúlt minden.

tekintetünk nincs.a szavak most befelé visszhangoznak. nem tudom mi az, ami miatt már nem mondom ki neked őket. mint a hanne-ban: a számból visszacsorognak az én számba. pedig iszonyatosan hiányoznak az autóban átbeszélt órák, az, hogy a corson a kirakatban nézzük egymástfehér és…

mindketten meggondolatlanul iszunk égből csorgó fényt. tudsz te erről? és a keserű mellékizről? akarsz tudni róla?

"mikor már csaknem elveszek:hiányod megfogalmaz..."

édes antza, aggódom érted és aggódom magamért.~ölellek~

edes antza,bajban vagyok, de inkabb rolad es neked akarok most. hat eljott ez az ido is, amikor irok neked, amikor a fejemben talakozunk. maris hianyzol, pedig holnap ejjel mar itthon leszel. en viszont erzem, hogy megint el fogod hagyni a varost. es nem itt lesz a lakhelyed. a magany jobban …